Szalmakalapos falunapok

Forrás: Hargita Népe

A hét végén került sor az Etéd községhez tartozó Kõrispatakon a hagyományos falunapokra, aminek idén rendhagyó jelentõséget adott a Szalmakalap Múzeum ötéves évfordulója, illetve néhány olyan esemény, amelyre egy település életében csak ritkán kerül sor.

A megye félreesõ településének ünnepén példaértékû tanulságokkal, élményekkel gazdagodhattak mind a helyiek, mind a vendégek, hisz valamennyien feleletet kaptak arra, miként találhat magára egy falucska a mai világban; hogyan sáfárkodhat adottságaival, ha akad vállalkozó szellem is, amely vonzóvá, a világ közepévé tudja tenni a helyet. Kõrispatak ugyanis az érdeklõdés középpontjába került a múzeum, a szalmafonás és kalapkészítés okán. Nemrég a környék szarvasmarha-tenyésztõinek nyújtott, biztosított fórumot a szervezõdéshez, ugyanakkor a falusi turizmus, vendégfogadás irányába tett

lépéseket különbözõ szolgáltatások meghonosításával, szalmafonótáborok és lovasiskola megszervezésével stb. Ma Kõrispatakon ezrek fordulnak meg nyaranta, tucatnyi testvértelepüléssel szövõdtek-fonódtak szoros kapcsolatok, vagyis a vidék már ezer szállal köti-vonzza a látogatókat. Az sem titok, hogy a település megpezsdüléséhez kellett a kovász-ember, Szõcs Lajos és családja, akik most a falunapok fõszervezõiként voltak jelen a gazdag program lebonyolításánál. Amely szombaton ünnepi beszédekkel vette kezdetét az ötéves Szalmakalap Múzeum udvarán, ahol néprajzos és politikus, házigazda és vendég egyaránt méltathatta az eltelt évek eredményeit, sikereit. A dolgok kézen fogva járnak: ha van múzeum, akkor lesz, marad élõ hagyomány is körülötte, és hogy gondolni kell a hõsökre is: a falu központjában megkoszorúzták a világháborús emlékmûvet; elengedhetetlenül fontos felavatni egy orvosi rendelõt is, azzal a jelszóval, hogy „Használják egészséggel!"… Még a Csíki Játékszín két színésze, Fülöp Zoltán és Kosztándi Zsolt is fellépett az ünnepi ebéd idején a kultúrotthonban! Hogy telt ház elõtt a színpad is használatba kerüljön, ne csupán a falu fõutcája, ahol késõbb szórakoztató népi játékokra és lovasbemutatóra került sor. Este kultúrmûsor, bál, vasárnap pedig ökumenikus istentisztelet, beszélgetések, szieszta…

Igen, a település a mai nevét a tatárjárás után vette fel, a Küsmöd-pataka mentén megmaradt kõrisfák „sugallatára". Azelõtt ugyanis Diósfalvának hívták. Fától fáig – diófától kõrisfáig, és szalmaszálba kapaszkodva Kõrispatak ma már sokkal több turistát lát vendégül, mint hajdanán tatárt…

FERENCZ IMRE