A Kőrispataki Iskola
Az első írásos feljegyzés az iskola létezéséről l715-ből származik. A református egyház levéltárában található feljegyzés szövege: „Ahol megvizsgáltatva a hallgatok. Dicsérik pásztorukat Tiszteletes Bölöni Illés urat mindenekről élettársával együtt. Így ajánltatik Halmágyi M rektor is.”
A latin szöveg (Ubi examinati Auditares Laudant sum Pasterem Rever Dnum Elian Bölöni de omnibus una cum Conjuge.Sic etiam Comendatur Rector M Halmágyi )
A faluban két felekezeti iskola működött. l895-től állami iskola möködik.
Hetednapi Adventista Egyház
„Az adventizmus a protestantizmusból kiindulva, azt tovább fejlesztve igyekszik közelebb jutni a Szentírás eredeti üzenetéhez.” (E.G. White)
Kőrispatakon az advent üzenet 1915-1920 közötti időben jelenik meg Tamási Róza és Eszter, valamint a Kertész és a Hermán családok által. Ő hozzájuk az advent üzenet egy állítólagos bözödújfalusi személy által jut el, valamint később egy szolokmai Jakab család által is.
A Hetednapi Adventisták amint, a nevük is elárulja a hét hetedik napját, a szombatot ünneplik meg. Isten megmásíthatatlan törvényének negyedik parancsolata kéri a hetedik nap, a szombat megünneplését, mint nyugalomnapot. (2Mózes 20:8-11)
A Református Egyház
Egyháztörténeti szempontból Kőrispatakról az 1400-as évek előttről nincs semmi adat. Mint Küsmőd filiája valószínűleg templommal sem rendelkezett, esetleg egy kápolnája lehetett, erről azonban semmi konkrét adat nincs.
A reformáció tanítása valószínűleg a XVI. Század második felében jelenhetett meg, mivel Erdőszentgyörgy a Reformáció tanítását, ár 1549-ben elfogadta. A századvég-századelő hozhatta meg Kőrispataknak az anyaegyházközség jelleget, és ebben az időben épülhetett fel az első temploma is, amit alátámaszt az a tény, hogy 1633-ban már Pákay János református lelkipásztor hirdeti az igét, és 1672-ből fennmaradt egy adománylevél, melyben Nagy András földet adományoz az egyházközség telkének nagyobbítására.
Az Unitárius Egyház
Az unitárius egyházközségre vonatkozó adatok csak a XVIII. Század második felétől ismertek. Az első adatok az egyházközség 1773-as leltárában találhatók a régi templomra vonatkozóan, majd Lázár István püspök 1801-ben tartott vizitációjáról felvett jegyzőkönyvben a régi templomra, régi papilakra és lélekszámra vonatkozóan.
Az első unitárius templom 1677-ben épült fából, mellette egy fa harangláb állt. Mindkettő 1803-ban a tűz martaléka lett; 1805-ben kezdik építeni a mai kőtemplomot, melyet 1813-ban fejeznek be. A torony építését 1823-ban kezdik meg, s 1825-ben fejezik be.
Kőrispatak története
Kőrispatak a Kis-Küküllőbe ömlő Küsmőd-patak völgyében fekszik Etédtől nyugatra 7 km-re. Udvarhelyszék egyik határszéli települése. A völgy két oldalát 550- 670 m-es dombok szegélyezik. A gyakran földcsuszásokkal tarkított domb oldalakon szántok és legelők, a völgy alján szántok és kertek fekszenek, területe 2805,5 ha. A falut több mint 600 ember lakja, zömükKőrispatak madártávlatból református, kétszáz körüli unitárius harmincegynéhány Hetednapot Ünneplő Adventista és néhány katolikus. A 136A számú megyei úton közelíthető meg Erdőszentgyőrgy (Sângeorgiu de Pădure) illetve Székelykeresztúr (Cristuru-Secuiesc) felől. A falu a rajta keresztül folyó, kőrisfákkal szegélyezett patakról kapta nevét. A kőrispataki lakósság fő foglalkozása földművelés és állattenyésztés volt, jövedelempótló foglalkozás volt a tűzifaszállítás. Közel 150 éves múltra tekint vissza a népi kismesterségek terén a szalmakalap készítés (kalapkötés). 1879-ben, a faluban közel százan foglalkoztak szalmafonással. Ma kevés az a család a faluban, aki ne ismerné a szalmafonás technikáját.
