kazr-2019-info template hu

Szerző: Szőcs László

2010-ben Etéd Község Önkormányzata elhatározta, hogy minden faluban ravatalozót építnek, ebből háromnak sikerült hozzáfogni, két esetben adminisztrációs problémák miatt nem kezdődött el az építkezés. A pénz meg van így idén ha a Jóistyen is azt akarja mind az 5 ravatalozó be lesz fejezvfe.
Nagy lépés ez a község számára, noha néhol problémásan indult az élpítkezés, reméljük, hogy a falu javára válik majd.

Szerző:Bölöni Domokos, Népújság

Kôrispataki Hírfonó címmel jelent meg az egyre látogatottabb település falufejlesztô egyesületének kiadványa. Lapozzunk bele! * "Kedves olvasó! Ön most Kôrispatak közéleti, kulturális, információs lapját tartja a kezében, mely egyelôre negyedévente, majd havi rendszerességgel fog megjelenni Kôrispataki Hírfonó néven. A lap elsôsorban helyi híreket, közleményeket és persze mindenféle hasznos információkat közöl, ami minden kôrispataki számára fontos lehet. (...) Hogy miért éppen Hírfonó lett az újság neve?

BĹ‘vebben: K?rispataki újság

II. Firtos-kupa

Szerző: Hargita Népe

Az elmúlt hét végén másodszor került sor a Firtos-kupával díjazott labdarúgótornára. Az eseményt negyedik éve rendezik, ám csak a tavalytól adnak át kupát. A bajnokságban a Firtos hegy körüli falvakból idén hat csapat vett részt a Kőrispatakon rendezett tornán: Etéd, Énlaka, Firtosmartonos – amely tavaly első helyezést ért el – Küsmöd, Siklód és a házigazda Kőrispatak. A szervezésben a helyi ifjúság, valamint a Szalmakalap-készítők Hagyományőrző Egyesülete vette ki részét, az eseményt anyagilag a Communitas Alapítvány is támogatta. A tornát Etéd nyerte, a csapat egy évig őrizheti a Fitos-kupát, ugyanakkor jövőben ők lesznek a házigazdái a III. Firtos-kupa küzdelmeinek.

Szerző: Bölöni Domokos, Népújság

Kôrispatak régi neve Diósfalva volt. Mai nevét a tatárjárás pusztítása után kapta, amikor ismét benépesült. A Küsmôd-pataka mentén igen sok kôrisfa állt akkor. 1880 körül mintegy ezerkétszáz lakosa lehetett, ma hatszázötvenen lakják. Református, unitárius temploma, adventista imaháza és sokféle vallású népe azonban megtartja a falunapot, ha mód van rá. A "fô foglalkozásnak" tekintett földművelés és állattenyésztés, vagy pláne a tűzifaszállítás ma már nem biztosít tisztes megélhetést, viszont az egyik kismesterség, a közel 150 éves múltra visszatekintô szalmakalapkészítés (1879-ben közel százan foglalatoskodtak szalmafonással) hozhat valamit a konyhára.

BĹ‘vebben: K?rispataki mulatságok