K?rispatak a Kis-K�k�ll?be �ml? K�sm?d-patak v�lgy�ben fekszik Et�dt?l nyugatra 7 km-re. Udvarhelysz�k egyik hat�rsz�li telep�l�se. A v�lgy k�t oldal�t 550- 670 m-es dombok szeg�lyezik. A gyakran f�ldcsusz�sokkal tark�tott domb oldalakon sz�ntok �s legel?k, a v�lgy alj�n sz�ntok �s kertek fekszenek, ter�lete 2805,5 ha. A falut t�bb mint 600 ember lakja, z�m�kK?rispatak mad�rt�vlatb�l reform�tus, k�tsz�z k�r�li unit�rius harmincegyn�h�ny Hetednapot �nnepl? Adventista �s n�h�ny katolikus. A 136A sz�m� megyei �ton k�zel�thet? meg Erd?szentgy?rgy (S�ngeorgiu de P?dure) illetve Sz�kelykereszt�r (Cristuru-Secuiesc) fel?l. A falu a rajta kereszt�l foly�, k?risf�kkal szeg�lyezett patakr�l kapta nev�t. A k?rispataki lak�ss�g f? foglalkoz�sa f�ldm?vel�s �s �llatteny�szt�s volt, j�vedelemp�tl� foglalkoz�s volt a t?zifasz�ll�t�s. K�zel 150 �ves m�ltra tekint vissza a n�pi kismesters�gek ter�n a szalmakalap k�sz�t�s (kalapk�t�s). 1879-ben, a faluban k�zel sz�zan foglalkoztak szalmafon�ssal. Ma kev�s az a csal�d a faluban, aki ne ismern� a szalmafon�s technik�j�t.

Egyh�zt�rt�neti szempontb�l K?rispatakr�l az 1400-as �vek el?ttr?l nincs semmi adat. Mint K�sm?d fili�ja val�sz�n?leg templommal sem rendelkezett, esetleg egy k�poln�ja lehetett, err?l azonban semmi konkr�t adat nincs.

A reform�ci� tan�t�sa val�sz�n?leg a XVI. Sz�zad m�sodik fel�ben jelenhetett meg, mivel Erd?szentgy�rgy a Reform�ci� tan�t�s�t, �r 1549-ben elfogadta. A sz�zadv�g-sz�zadel? hozhatta meg K?rispataknak az anyaegyh�zk�zs�g jelleget, �s ebben az id?ben �p�lhetett fel az els? temploma is, amit al�t�maszt az a t�ny, hogy 1633-ban m�r P�kay J�nos reform�tus lelkip�sztor hirdeti az ig�t, �s 1672-b?l fennmaradt egy adom�nylev�l, melyben Nagy Andr�s f�ldet adom�nyoz az egyh�zk�zs�g telk�nek nagyobb�t�s�ra.

Bővebben: A Reform�tus Egyh�z

�Az adventizmus a protestantizmusb�l kiindulva, azt tov�bb fejlesztve igyekszik k�zelebb jutni a Szent�r�s eredeti �zenet�hez.� (E.G. White)

K?rispatakon az advent �zenet 1915-1920 k�z�tti id?ben jelenik meg Tam�si R�za �s Eszter, valamint a Kert�sz �s a Herm�n csal�dok �ltal. ? hozz�juk az advent �zenet egy �ll�t�lagos b�z�d�jfalusi szem�ly �ltal jut el, valamint k�s?bb egy szolokmai Jakab csal�d �ltal is.
A Hetednapi Adventist�k amint, a nev�k is el�rulja a h�t hetedik napj�t, a szombatot �nneplik meg. Isten megm�s�thatatlan t�rv�ny�nek negyedik parancsolata k�ri a hetedik nap, a szombat meg�nnepl�s�t, mint nyugalomnapot. (2M�zes 20:8-11)

Bővebben: Hetednapi Adventista Egyh�z

Az unit�rius egyh�zk�zs�gre vonatkoz� adatok csak a XVIII. Sz�zad m�sodik fel�t?l ismertek. Az els? adatok az egyh�zk�zs�g 1773-as lelt�r�ban tal�lhat�k a r�gi templomra vonatkoz�an, majd L�z�r Istv�n p�sp�k 1801-ben tartott vizit�ci�j�r�l felvett jegyz?k�nyvben a r�gi templomra, r�gi papilakra �s l�leksz�mra vonatkoz�an.

Az els? unit�rius templom 1677-ben �p�lt f�b�l, mellette egy fa harangl�b �llt. Mindkett? 1803-ban a t?z martal�ka lett; 1805-ben kezdik �p�teni a mai k?templomot, melyet 1813-ban fejeznek be. A torony �p�t�s�t 1823-ban kezdik meg, s 1825-ben fejezik be.

Bővebben: Az Unit�rius Egyh�z

A K?rispataki Iskola

Az els? �r�sos feljegyz�s az iskola l�tez�s�r?l l715-b?l sz�rmazik. A reform�tus egyh�z lev�lt�r�ban tal�lhat� feljegyz�s sz�vege: �Ahol megvizsg�ltatva a hallgatok. Dics�rik p�sztorukat Tiszteletes B�l�ni Ill�s urat mindenekr?l �lett�rs�val egy�tt. �gy aj�nltatik Halm�gyi M rektor is.�

A latin sz�veg (Ubi examinati Auditares Laudant sum Pasterem Rever Dnum Elian B�l�ni de omnibus una cum Conjuge.Sic etiam Comendatur Rector M Halm�gyi )

A faluban k�t felekezeti iskola m?k�d�tt. l895-t?l �llami iskola m�k�dik.

Bővebben: A K?rispataki Iskola

Men�

T�mogat�s

A K?rispataki Iskola